Silverwolf VII.

7. fejezet - Epilógus: Emmett és az ő ötletei

Talán nem volt túl jó ötlet megengedni anyának, hogy a Cullen család rendezze az esküvőnk. Pontosabban, hogy Alice Cullen szervezze meg az esküvőm. Kész öngyilkosság! Naponta hússzor csörög a telefonom, pedig már csak egy nap van hátra a nagy napig. Az esküvőt Forksban tartjuk, ahol Alice bérelt ki egy nagy épületet. Afféle művelődési ház lehetett, de hála Esme és Bella munkájának már újra régi fényében pompázik. Annyira gyorsan történt minden, hogy mire észhez tértem, már Emily és Leah esküvői ruhapróbáján találtam magam. A ruhám egyszerű volt, de mégis gyönyörű. Fehér selyem, ami a bokámig ért, és egészen testhezálló volt. Csodálatos darab, és el sem mertem hinni, hogy ennyire jól mutatok benne. Ma van a lánybúcsúztatóm, és épp a Cullen házba tartunk. Sam eléggé pipa volt amiatt, hogy Emily négy vámpírnővel fogja eltölteni az éjszakát. Ugyancsak ezért volt feldúlt Paul is, de Seth igyekezett megnyugtatni őket. Őt nem zavarta, hogy négy vámpírral lesz együtt a bevésődése. Tökéletesen megbízik Cullenékben. Rachel és Cloé is velünk jöttek, így öten igyekeztünk éppen odaérni a megbeszélt időre. Igaz, Cloé és Rachel még nem találkoztak Alice-szel, Roselie-val és Esme-vel azért nem igazán izgulnak. Bellát már ismerték embernek, így inkább kíváncsiak voltak rá, hiszen mióta "vérszopó" lett nem látták. Ami engem illett, előre féltem. Egy pizsiparti Alice rendezésével? A szemem előtt csupa rózsaszín tollak, bojtok és apró pizsamák jelentek meg, amitől megborzongtam. Aztán inkább a lányok beszélgetésére koncentráltam.

- Szóval hányan is leszünk? - kérdezte Rachel, én pedig mosolyogva néztem leendő sógornőmre.

- Te, Leah, Emily, Cloé, Alice, Esme, Rosalie, Bella, anya és én. Tízen, miért? - kérdeztem, mire kicsit felderült az arca.

- Mi leszünk túlerőben, főleg ha Nahi anyuja is mellénk áll - húzta ki magát Cloé, én pedig felnevettem. Leah csak felhorkantott erre.

- Na persze. Már ő is Cullen, emlékszel? Két vérfarkas és három törékeny ember öt vámpír ellen. Ők vannak túlerőben - mondta szkeptikusan, én pedig csak mosolyogva ráztam a fejem.

- Mit számít? Nem harcolni megyünk, habár a szőkével vigyázzatok. Éles a nyelve és nagyon okos is - mondtam, mire szemforgatva bólintottak. Mindegyikük tudott a Rose vs. Jacob csatákról. A magam részéről egészen megkedveltem őt. Ha a hiúság és mogorvaság mögé látsz, egy nagyon szerethető személyiséget találsz. Rosalie imádja a gyerekeket, egyszer pedig elmondta, hogy egy saját kisbaba lenne minden álma, csakhogy neki nem adathat meg ez. Nagyon elszomorított, és mivel mi Leahval ugyanúgy nem lehetünk terhesek a farkasság alatt, megértettük őt.

- Itt vagyunk - szólaltam meg, és amikor kiszálltunk, nem kicsit tátottuk el a szánk. A házat több száz lámpás vette körül. - Alice... - sóhajtottam fel, és mintha csak erre várt volna, villámgyorsan előttem termett.

- Nahi! - ugrott a nyakamban, és pedig kicsit megszorongattam, majd elengedtem. Láttam, hogy a lányok Leahn kívül dermedten figyelik az apró vámpírlányt. Elindultunk befelé, és a többiek is követtek minket. Odabent anya, Esme, Rose és Bella várt ránk. Őket is megöleltem, aztán az én kis kompániám felé fordultam.

- Na csajok! Ők itt Esme, Rosalie, Alice, anya, és Bellát már ismeritek! - mondtam, mire Cloé, Emily és Rachel megölelték a barna hajú lányt. Bella meglepetten, de mosolyogva visszaölelgette őket. - Ők pedig Rachel, aki Jacob nővére és Paul társa, majd Cloé, aki Seth társa és Emily, aki Sam párja. Leaht meg már ismeritek. A többi Cullen lánnyal kicsit tartózkodóbbak voltak, de lágy kézfogások, és egy-két esetlen ölelés után a zavar feloldódott. Ekkor viszont Emmett rohant le az emeletről, de amikor meglátott minket megtorpant és hatalmas vigyor tűnt fel az arcán. Félmeztelen volt, és láttam, hogy barátnőim mindenhová próbálnak nézni, csak oda nem. Már előre rosszat sejtve néztem, ahogy közelebb jön hozzánk. Halványan érzékeltem, hogy a la push-i lányok között nőtt a feszültség.

- Te mégis mit csinálsz itt Emmett Cullen? - hangzott fel Rosalie kérdése, Emmett meg gyorsan megölelt, aztán egy csók után Rose-nak kiugrott az ablakon.

- Bocs szívem, de késésben vagyok! Helló csajok! - kiabálta még vissza az udvarról, aztán már el is suhant.

- Ez Emmett - mondtam nevetve, mire a lányok kicsit megkönnyebbültek.

- Akkor talán menjünk be a nappalibe... - hobozott kicsit Esme. Ezt enm értettem, de amikor beléptünk, lefagytam. Minden rózsaszín és csillogó volt. Alice-re néztem, aki teleszájjal vigyorgott.

- Ezt. Nem. Hiszem. El. Alice! - fordultam felé, mire rémült arcot tettetett, és elszaladt előlem. - Ezért apró darabokban fogod végezni! - iramodtam utána, de persze esélyem sem volt. Farkasként bőven utolértem volna, de így... mindegy. Végül is jól elvicceltük az egész giccses díszítést, és amikor táncoltunk, direkt leszaggattunk egy csomót. Esme főzte az ételt, ami nagyon, nagyon finom volt. Úgy éjfél körül fütyülést és nevetést hallottunk az udvarról. Kíváncsian mentünk ki a hátsó verandára, és a szánk is tátva maradt. Barátnőim fülig elmosolyodva, míg Bella, Alice, Rose, Leah, Emily és én nem tudtuk abbahagyni a nevetést. Edward, Emmett, Jasper, Carlisle, Sam, Seth, Paul, Embry és Jacob ott álltak félmeztelenül, miközben a kezükben egy rózsát tartottak. Vigyorogva indultak el felénk, és ki-ki a saját párjához ment oda. Embry pedig Leah-t célozta be. Annyira vicces volt ez az egész, hogy mi még mindig nevettünk amikor odaértek hozzánk. Jacob felkapott, és beszaladt velem az erdőbe. Nem messze, egy kis tisztásnál letett, majd erősen magához húzott és megcsókolt. Pihegve váltunk szét, és én a mellkasának döntöttem a homlokom.

- Mi volt ez a kis műsor? - kérdeztem mosolyogva. Kuncogni kezdett, majd megvonta a vállát.

- Emmett ötlete volt, bár a rózsás dolgot Edward intézte. Carlsile és Sam alig akart belemenni, de aztán rávették őket a srácok.

- Ha láttad volna Cloé és Rachel elképedő arcát. Jézusom! - kacagtam fel, és ő is velem együtt nevetett. - Szeretlek! - mondtam, miután kicsit lecsillapodtam. Ő szerelmesen nézett rám, majd homlokon puszilt.

- Én is szeretlek Nahi, és holnap a legboldogabb emberré teszel a világon.

Vége

Először is meg szeretném köszönni, azoknak akik végigolvasták és véleményt írtak a fejeteknél. A befejezés rövid lett, de Liza így szerette volna, és én sem akartam hosszú lezárást. Ami fontos, az kiderül belőle, ráadásul én végig mosolyogtam írás közben... :D

Mégegyszer köszönöm, hogy olvastátok, és hamarosan új Twilight töri kerül fel. (Lehetetlen 1. fejezet) :D

Puszilunk titeket! Lana és Liza